Színház

1915 májusában, a háborútól lázas Budapesten a Városliget kis oázis. A liget eldugott részén egy gyönyörű fánál a sors három idegent sodor össze. A fiatal pár és az öngyilkosságra készülő férfi kölcsönösen hátráltatják egymást esti terveik végrehajtásában. Az egyetlen megoldás: valamelyiküknek távoznia kell.

Miután Spanyolország a 16. században meghódította Mexikót, széleskörű térítői munka indult a bennszülött lakosság katolizálására. A domonkos és ferences rendek színházi eszközökkel igyekeztek terjeszteni a Biblia tanításait, és rávezetni az őslakosokat, hogy hagyjanak fel az emberáldozattal. A két rend azonban eltérő stratégiákat alkalmazott, és a ferencesek utópisztikus emberiségábrázolása szembekerült a domonkosok inkvizítori cenzúrájával, akik eltörölni kívánták az ősi, kozmológiai szellemi hagyományokat. Így pedig ádáz versengésbe kezdtek a kolonialista színházi tér meghódításáért. Az ördögi átváltozás felteszi a kérdést, hogy sikerrel járt-e Mexikó spirituális meghódítása.

A sokoldalú művész és a Toga SCOT Suzuki Company társigazgatója, Mattia Sebastian Giorgetti vizionárius rendezése innováció és hagyomány határán gondolja újra a Hanjot. Giorgetti, aki hírnevét annak köszönheti, hogy képes klasszikus elemeket kortárs érzékenységgel elegyíteni, egy fiatal művész gyötrelmes várakozását viszi színre, megrendítő kifinomultsággal tárva elénk szerelem, identitás és őrület örök témáit.

I.L. Caragiale Nemzeti Színház, Bukarest, Románia Rendező: Silviu Purcărete Román nyelven magyar és angol felirattal 1 óra 25 perc. Radu F. Alexandru újraértelmezi William Shakespeare rejtélyes dán hercegének, Hamletnek a történetét, s miközben az eredeti mű számos bizonytalanságát felszámolja, a darab már ismert szereplőinek új jelentést és árnyalatokat ad. Gertrúd, az anyakirályné, akit eddig az eredeti bűn hordozójaként ismertünk, mint ördögi elme szerepel ebben a házasságtörésről, hazugságról, gyilkosságról és hatalomról szóló drámában. Ki a király gyilkosa? Büntetést érdemel vagy megbocsájtást? Apa gyilkolt apát? Csupa válaszra váró kérdés a gyanús indítékokkal és feszültségteli pillanatokkal teli történetben. A szerző nem kerüli meg a shakespeare-i dilemmákat, miközben elénk tárja a fiatal Hamlet gyötredelmes, de fáradhatatlan igazságkeresését.

Cyranonak mindene megvan a boldog élethez: éles elme, ragyogó katonai karrier, hatalmas szív. De miért gondolja mégis, hogy méltatlan Roxán szerelmére? Talán azért, mert az orra éppoly nagy, mint a szíve? Ékesszólását a jóképű Christiannak, egy fiatal katonának kölcsönzi, aki járatlan a szerelem költészetében, nem birtokolja annak magasztos nyelvezetét, rímeit, a fiú így a Cyrano által írt gyönyörű szerelmes levelekkel nyeri el Roxán szívét. De vajon meddig tartható fenn ez a bonyolult viszony?

A meghatározó román költő és drámaíró Marin Sorescu által írt Jónás annak a trilógiának a része, melynek Silviu Purcărete mindhárom darabját – a Jónás mellett még a III. Richárdot (2017) és A fösvényt (2022) – a japán színész, Szaszaki Kuranoszuke főszereplésével rendezte. A darab a Nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivál (FITS) és a Tokyo Metropolitan Színház (TMT) együttműködésének részeként jött létre. Az egyszemélyes dráma a bibliai Jónás történetét dolgozza fel, akit egy hatalmas hal nyel el, és aki a hal gyomrában töltött idő alatt a szabadulás lehetőségén töpreng, hogy aztán egy még nagyobb hal gyomrában kössön ki. Jónás helyzete a mai világ kaotikus valóságát tükrözi. Sorescu szerint a legijesztőbb pillanat az, amikor Jónás rádöbben, hogy eltűnt a visszhang. Mert bár végig egyedül volt a halban, addig legalább a visszhangot tökéletesen hallotta. Amikor azt kiáltotta: IONA, a visszhang IONA-ként tért vissza. Csakhogy aztán megfeleződött, és a IONA-ból már csak az IO szótag maradt, ez az ősi szó, ami azt jelenti: én.

Kaltas a hanti nép mitológiájában a lelkeket osztó anyaistennő, így mindenkinek, aki megszületik, ő ad lelket. Kaltas akaratából a csecsemő megkapja őse lelkét. Lélek nélkül pedig sem az ember, sem a madár nem él sokáig - két lépést tesznek, és agyaggá változnak. Minden léleknek megvan a külön útja az új élethez, a saját útja.

Az elpusztíthatatlan szerelem komédiáját látjuk a színpadon. Irina, a fodrásznő maga a szerelem, a szeretet. Vannak az életében férfiak – a volt férje, egy tűzoltó, egy kuncsaft, de ő egy börtönben lévő férfival levelezik, és ez adja meg számára a szabadságot, miközben az életének börtönében éli mindennapjait.

Csehov három egyfelvonásos komédiája egy estén.

A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy ott töltse szabadságát. De nem ám tétlenkedéssel, hanem éjjel-nappal dobozolással.

A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt.

A Liliom az 1909-es ősbemutató óta minden bizonnyal a legsikeresebb magyar színmű, hiszen prózai szövegként is nagy nemzetközi utat járt be, az amerikai musicalverzió (Carousel) pedig csak fokozta a világhírt. A Gobbi Hilda Színpadon Fejes Szabolcs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója viszi színre Molnár Ferenc klasszikusát.