Teaszertartás/Angyalfütty - Berecz András és Tatekawa Shinoharu estje
„Teaszertartás” – hagyományos rakugo történet Tatekawa Shinoharu előadásában (japán nyelven, magyar felirattal)
„Teaszertartás” – hagyományos rakugo történet Tatekawa Shinoharu előadásában (japán nyelven, magyar felirattal)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: november 5. kedd, 15:00
„Angyalfütty” – Berecz András meséje (magyarul, japán tolmácsolással)
Szünet
A rakugo műfaja és a hagyományos japán mesemondás művészete – kerekasztal-beszélgetés Oshima Kimie rakugo kutató professzor vezetésével
A Japán Alapítvány a Nemzeti Színházzal együttműködésben egy olyan nemzetközi párbeszédre invitálja a közönséget, amely a japán és magyar nevettetés és mesemondás művészetébe enged bepillantást. Hogyan maradt fent, hogyan öröklődött tovább, és hogyan változott a történetmesélés kultúrája a két ország történelme során, és milyen szerepet tölt be a mai társadalomban? A program a tradicionális japán rakugo és a magyar mesemondás művészetére jellemző kifejezési és tartalmi jegyekre, valamint az ezekből fakadó kulturális különbségekre és hasonlóságokra összpontosít, egy-egy előadáson és azt követő kerekasztal-beszélgetésen keresztül mélyíti el a kulturális párbeszédet a mesemondás vonzerejéről és a nevettetés művészetéről.
Az iróniájáról és vígjátékairól híres angol szerző 1893-ban – eredetileg francia nyelven – bemutatott tragédiája az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, hiszen mint ismert: a címszereplő Heródes Antipász mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kortárs bolgár rendezője viszi színre.
József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.
A lecsúszóban lévő vén ripacs – alias Hobo - arra a pofátlanságra vetemedett, hogy az eddig elkövetett gátlástalan előadásait kiterjessze egy eddig nem használt műfajra, a bábszínházra, és ehhez elkészítette „Medvevára” című zenés művét.
Mi történne, ha Csehov Három nővérének történetét Budapestre helyeznénk át?
A debreceni Csokonai Nemzeti Színház vendégjátéka a tragikus hirtelenséggel tíz évvel ezelőtt elhunyt költőnk, Borbély Szilárd első és egyetlen regényének…
Ősbemutató! Egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Radda találkozása, akik a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!