Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Podujatie


A kaukázusi krétakör
4

A kaukázusi krétakör

Drámai példázat a jóságról.

Háború van, a város lángokban áll. Mindenki fejvesztve menekül. A kormányzóné is, akinek hátra hagyott csecsemőjét szolgája, Gruse magához veszi. A lány a sajátjának mondja gyereket, ám az újra feltűnő vőlegénynek hiába bizonygatja az ellenkezőjét.  Viac

Aktuálne podujatia




3 óra 15 perc, 1 szünettel

A magyar szöveget Nemes Nagy Ágnes és Garai Gábor fordításának felhasználásával írta Kozma András

Gruse Vacsnadze, konyhalány
Szimon Csacsava, a palotaőrség katonája
Azdak, a falu jegyzője
Georgi Abasvili, kormányzó
Natella, a kormányzó felesége
 
Bizergan Kazbeki / Gigi ügyvéd / Beteg
 
Lavrenti, Gruse bátyja / Öreg tejárus / Öreg paraszt / Fogadós
Salva, rendőr
Gruse „anyósa” / Idős feleség
Joszif, Gruse „férje” / Gogi, a kormányzó adjutánsa / Orvos / Katona / Menekült / Fiatal paraszt
Gazdag paraszt / Herceg / Idős férj
Arszen Kazbeki / Őrvezető / Menekült / Vendég
Fafej, közkatona / Katona / Lovászfiú / Vendég
Aniko, Lavrenti felesége / Dajka / Szakácsnő / Parasztasszony / Grúzia anyácska / Vendég
Zsuzsuna / Fiatal lány / Parasztasszony / Tiktárnő / Komorna / Vendég / Menekült
Katona / Fiatal paraszt / Vendég / Menekült
 
Díszlet- és jelmeztervező
Zene

Gia Kancseli

és grúz népzene

Dramaturg, tolmács
Koreográfus

Vida Gábor

Jelmeztervező asszisztens

Gyöngyösi Renáta

Súgó

Strack Orsolya

Ügyelő

Ködmen Krisztián

Dobos Gábor

Géczy István

Rendezőasszisztens

Kernács Péter

 

„Hogy minden azoké legyen itt,
akik bánni tudnak véle,
A gyermek az anya-szívűeké,
hogy fölnevelődjön…”

 

Bertolt Brecht egyik legismertebb drámája A kaukázusi krétakör, amelyet nem sokkal a II. világháború befejezése előtt, 1945-ben írt az Egyesült Államokban, bemutatója pedig az általa alapított Berliner Ensemble-ben volt 1954-ben. E művében mutatkozik meg legkézzelfoghatóbban a szerző „epikus színházról” vallott koncepciója, ami Brecht dramaturgiájának egyik alapvető jellemzője. A darab ihletforrása egy ősi kínai legenda, illetve Salamon király bibliai példázata, amelyben az anyaság eldöntéséhez az asszonyokat egy kegyetlennek tűnő rituális próbának vetik alá.

Brecht a polgárháború sújtotta Grúziába helyezi a cselekményt, melynek során az ország kormányzóját, Georgi Abasvilit a hatalomra törő Herceg megöleti, a várost pedig felgyújtják. A menekülő kormányzóné, Natella magára hagyja kisfiát, akit viszont a jószívű szolgálólány, Gruse Vacsnadze vesz magához. Innentől kezdve saját gyermekeként neveli odaadóan, vállalva minden nehézséget, és még azt is, hogy ezzel összetöri szerelme, Szimon Csacsava szívét. Azonban a háborút követően a kormányzóné visszatér, és önmagának követeli vér szerinti gyermekét. A feloldhatatlannak tűnő dilemma megoldását Azdakra, a közösség bírójára bízzák, aki egy ősi próbatétel, a „kaukázusi krétakör” segítségével igyekszik igazságot tenni a két asszony között.

Vajon mi az erősebb – a szeretet gyöngédsége vagy a vér szerinti kötelék joga? Lehet-e igazságot tenni a kétféle anyai szív között? Brecht népszerű darabja e fájdalmas erkölcsi kérdésekre keresi választ. 

„Bármely háborút, bármely veszteséget csakis a jóság által lehet helyrehozni”

– mondja az előadás rendezője, Avtandil Varszimasvili a grúz színházi élet kiemelkedő alakja, a Tbilisziben működő Gribojedov Állami Színház művészeti vezetője és a saját alapítású Liberty Theatre igazgatója. Emellett a Sota Rusztaveli Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakának tanszékvezetője, valamint több sikeres játék- és dokumentumfilm alkotója.

Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00

položka/y v košíku

celkom:


Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.