Divadlo, Komédia

Több mint 150 éve hódítja meg a közönséget mindenhol a világon ez a francia féltékenységi bohózat, amit a Nemzetibe időről időre visszatérő Silviu Purcărete állít színpadra. Az abszurd és groteszk látásmódjáról is ismert világhírű román rendező elképzelései szerint készülő előadás egyszerre ígérkezik önfeledt vígjátéknak és színházi ínyencségnek.

A Liliom az 1909-es ősbemutató óta az egyik legsikeresebb magyar színmű. Molnár Ferenc klasszikusát Fejes Szabolcs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakon végzett hallgatója viszi színre.

Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila

A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt.

Ifj. Vidnyánszky Attila legújabb rendezése.

Csehov három egyfelvonásos komédiája egy estén.

Jeromos, a népámító politikai hasznot és milliós üzletet lát abban, ha a háborúban megtépázott, szegény székely falu népét pénzzel, ígéretekkel magához édesgeti, az egyes emberekből tömeget csinál. A falu kocsmárosánál rendezi be főhadiszállását. Ki lesz képes ellenállni neki, és átlátni az ármánykodáson? A kocsmáros fia és a falu tekintélyes gazdája is harcba száll a tündökölni akaró Jeromossal.

A jómódú, párizsi polgár életét kitöltő képzelt betegség történetén 1673 óta komédiázik a világszínház. Betegségeinek kezelésén a nézők mindenkor jót mulatnak. Herczeg T. Tamás rendezése mélyebb rétegeket keres, és a komédiázás mellett a kicsúfolt főhős esendőségén keresztül szembesíti a nézőt saját korának félelmeivel, és az embertársaik kiszolgáltatottságában játszott felelősségével.

Szabad színház és derű, vidám jelenetek – ám az előadás a színházról, mint a túlélés lehetőségéről is szól a hazáját elhagyni kényszerülő beregszászi társulat előadásában.

Szabad színház és derű, vidám jelenetek – ám az előadás a színházról, mint a túlélés lehetőségéről is szól a hazáját elhagyni kényszerülő beregszászi társulat előadásában.

Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd: hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből.

A boldogság után vágyódó nő sorsának egyetemes problémáit fogalmazza meg a kisemberek gogoli groteszkségével a Fodrásznő. A fergeteges tempójú előadás egyszerre krimi és szerelmi történet, megható és nevettető - Viktor Rizsakov rendező egyik mestermunkája - 15 éve a repertoáron, túl a 150. előadáson!