Színház

A nyughatatlan hódító, a szabad életű sevillai nemes története számtalan szerzőt inspirált már. Mozart operát szerzett róla, Kierkegaard filozófiai munkát épített rá, Brecht átiratot készített a nagy francia színpadi szerző, Molière komédiájából. Csak az arcunkra ne fagyjon a mosoly a macedón származású Alekszandar Popovski mostani rendezése láttán, akinek A Mester és Margarita című színpadi vízióját a Nemzeti Színház közönsége nagy elismeréssel fogadta.

Vörösmarty, a magyar romantika legnagyobb költője. Mindössze ötvenöt év adatott neki, életműve nemzeti örökség és világirodalmi érték. „Hol van a boldogság, melyben az ember kielégülhet?" Erre a kérdésre Vörösmarty a Csongor és Tündével felel, mely kétségkívül a magyar irodalom főművei közé tartozik.

A Nemzeti Színház elkötelezetten törekszik arra, hogy aktívan bekapcsolódjon a színművészeti egyetemek oktatási és gyakorlati képzésébe. Ennek újabb mérföldköve A magyar népmese háza projekt, amelyben rendező szakos hallgatók számára kínálunk lehetőséget népmese-előadások színrevitelére, a Nemzeti Színház fiatal színészei és a gyakorlatukat töltő színművész hallgatók közreműködésével. A magyar népmesék a nemzeti kultúránk fundamentumai, amelyek az anyanyelv elsajátítása után talán a legelső találkozási pontot jelentik a gyermekek számára a magyar kulturális örökséggel. Ezek a mesék évezredes tudás letéteményesei, amelyek a magyarság szellemi örökségének legmélyebb és legtisztább rétegeit hordozzák magukban. Éppen ezért tartjuk különösen fontosnak, hogy ezek a történetek újra és újra elhangozzanak, és minden nemzedék számára tovább öröklődjenek. Jelen esetben a 4–8 éves korosztályt szeretnénk megszólítani, miközben bevezetjük őket a színház varázslatos világába is.

A történet főhőse – írja Örkény – özvegy Orbán Béláné, az ő véget nem érő vitájával, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedésével. És mindenkivel, aki körülveszi. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra.

A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy ott töltse szabadságát. De nem ám tétlenkedéssel, hanem éjjel-nappal dobozolással.

Mi a népköltészet? – teszi fel a kérdést Csoóri Sándor a Tenger és diólevél c. esszéjében. Meg is próbál többféle választ is adni. Az egyik így hangzik: A kérdésre már sokan válaszoltak költők és szaktudósok egyaránt. Okos és ünnepi dadogásuk úgy összemosódik bennem, mintha félálomban hallgatóznék. „A népköltés a nép őshagyományszerű költészete.”

Szabad színház és derű, vidám jelenetek – ám az előadás a színházról, mint a túlélés lehetőségéről is szól a hazáját elhagyni kényszerülő beregszászi társulat előadásában.

A Nemzeti Színház elkötelezetten törekszik arra, hogy aktívan bekapcsolódjon a színművészeti egyetemek oktatási és gyakorlati képzésébe. Ennek újabb mérföldköve A magyar népmese háza projekt, amelyben rendező szakos hallgatók számára kínálunk lehetőséget népmese-előadások színrevitelére, a Nemzeti Színház fiatal színészei és a gyakorlatukat töltő színművész hallgatók közreműködésével. A magyar népmesék a nemzeti kultúránk fundamentumai, amelyek az anyanyelv elsajátítása után talán a legelső találkozási pontot jelentik a gyermekek számára a magyar kulturális örökséggel. Ezek a mesék évezredes tudás letéteményesei, amelyek a magyarság szellemi örökségének legmélyebb és legtisztább rétegeit hordozzák magukban. Éppen ezért tartjuk különösen fontosnak, hogy ezek a történetek újra és újra elhangozzanak, és minden nemzedék számára tovább öröklődjenek. Jelen esetben a 4–8 éves korosztályt szeretnénk megszólítani, miközben bevezetjük őket a színház varázslatos világába is.

A Kassai Nemzeti Színház és a Budapesti Nemzeti Színház egyedülálló együttműködési projektje egy új megközelítést mutat be és lehetőséget teremt arra, hogy újra felvessük a kötelesség és érzelem, az engedelmesség és szabadság közötti jelenkori ellentmondások kérdését.

Mit keres az 1930-as évek Moszkvájában az ördög? Miért veszti el a fejét (szó szerint) az ateista irodalmi folyóirat-szerkesztő? Hogyan kerül „Hontalan” elmegyógyintézeti cellájába a Mester? Mit gondol Poncius Pilátus és Ha-Nocri (Jézus)? Milyen alkut köt Margarita az ördöggel? A sztálini elnyomás elől a regényébe menekülő Bulgakov csodálatos víziója színpadi varázslatként születik újra a Nemzetiben.

Szerelem, házasság, féltékenység, hazaszeretet, politika – egy izgalmas klasszikus. A Bánk bán legújabb színpadi adaptációjában a főszereplők fiatal színészek, akik a Nemzetiben értek be szerepeikre.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás koncertszínházi előadásában. A produkcióval Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékezünk.