Színház

Karl Marx filozófiai munkája, A tőke tragikus félreértések tömegének alapja. Felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre. Miért nem tudunk szabadulni ettől a vallásellenességgel átszőtt gondolkodásmódtól? Bohózati elemekkel átszőtt haláltánc születik a Nemzetiben.

Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, a bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre rendkívül látványos formában.

A Macskajáték a Nemzeti Színházban újra kiváló művészek jutalomjátékára teremt alkalmat és reméljük igaza lesz ezúttal is Sulyok Mária jövendölésének: „a Macskajáték talán mást jelent majd, megváltozhat a darab hangvétele, üzenete is, de a siker nem pártol el tőle.”

A Halász Józsi népmese figurái, motívumai – a szegénylegény, a tündérkisasszony, a sárkányok, a táltos csikó, vagy akár a három próbatétel – néha olykor el is térnek a megszokottól, de a mese tanulsága: ami a másé, ne kívánd, érd be azzal, amid van!

A darab cselekménye egy képzeletbeli amerikai kisvárosban játszódik, az ifjúkori emlékek és a több évtizedet átölelő történet közben fokozatosan bomlanak ki a hagyományos vidéki életet élő emberek mindennapjait meghatározó események, titkok és remények. Az 1938-ban írt darab Pulitzer-díjat kapott, ami Thornton Wilder-t rögtön az amerikai drámaírás élvonalába emelte.

Több mint 150 éve hódítja meg a közönséget mindenhol a világon ez a francia féltékenységi bohózat, amit a Nemzetibe időről időre visszatérő Silviu Purcărete állít színpadra. Az abszurd és groteszk látásmódjáról is ismert világhírű román rendező elképzelései szerint készülő előadás egyszerre ígérkezik önfeledt vígjátéknak és színházi ínyencségnek.

Az előadás keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, amelyben a bibliai történet és Szőcs Géza költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.

A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt.

A boldogság után vágyódó nő sorsának egyetemes problémáit fogalmazza meg a kisemberek gogoli groteszkségével a Fodrásznő. A fergeteges tempójú előadás egyszerre krimi és szerelmi történet, megható és nevettető - Viktor Rizsakov rendező egyik mestermunkája - 15 éve a repertoáron, túl a 150. előadáson!

Földes László HOBO legújabb előadása.