Molnár Ferenc: A fehér felhő
A Liliom, a Játék a kastélyban, A testőr, Az ördög és sok más remekmű világhírű szerzője 1914–15-ben haditudósító volt a galíciai fronton. Élményeiből darabot írt, A fehér felhőt, amelyet 1916-ban mutattak be a Nemzeti Színházban, az egyik főszerepben Bajor Gizivel.
mehr
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2015. Mai 5. Dienstag, 19:00
„Amíg ez a megpróbáltatás tart, lehet-e hozzá tollal érni? Viszont amíg tart, lehet-e egyébről írni? – fogalmazott a világháborús darabról és annak aktualitásáról a Nyugat kritikusa Ignotus, Kosztolányi pedig azt írta A fehér felhőről: „csitító morfium a fájdalomra”. Molnár, a vérbeli hírlapíró-tudósító megírta újságokba, amit látott, és Molnár, a vérbeli színházi szerző, megírta színpadra is, amit gondolt és érzett.
Az első világháború kitörésének 100. évfordulója jó alkalom arra, hogy ezt az elfeledett kincset, Molnár Ferenc „ismeretlen” művét újralássuk a Nemzeti színpadán. Vidnyánszky Attila és alkotótársai emléket állítanak a mű színrevitelével, és a felejtés ellen is tesznek. Az előadásban résztvevő színinövendékek saját családjuk emlékeit, történeteit, legendáit is felkutatták, előkerültek régi levelek, naplók, amelyek – ha csak egy-egy mondat erejéig, egy-egy motívumként is – a produkció részévé válnak.
Kiderült, hogy a múltnak mélységes kútjából még előbányászhatók a családi emlékek a 20. század első nagy iszonyatából, az első világháborúból… A fehér felhő, amely a Nemzetiben készül, generációk találkozása: leendő színészek, fiatal és a középgenerációhoz tartozó művészek és a szakma idősebb nagy alakjai – mint például Béres Ilona – együtt játszanak Molnár Ferenc álomdarabjában.
Történik 1915-ben. Valahol Galíciában. Magyar huszárok éjszakáznak sorsukra várva. Az elkövetkező ellenséges támadás a legsötétebb forgatókönyv szerint zajlik. Otthon asszonyaik virrasztanak nagy gonddal megírt leveleik fölött, melyek közül néhány még életben talál egy-egy katonát. A többi asszony már csak a férj halálhírét kapja válaszul, aki a lövészárkok mocskában, idegen földön, lerongyolódva, ki tudja miféle hatalmakért harcolva pusztult el. A gyerekek elindulnak felfele, a falu határában lévő hegyre, ahol – így képzelik – apjuk, a mindenkori közlegény, tizedes, hadnagy vár rájuk... a fehér felhőn.
A pásztorok minden évben összegyűlnek az Ararát-hegy melletti Küp-tó partján, hogy fuvoláikon eljátsszák az Ararát-hegy haragját. A vén szúfi, miután egy szürke ló jelenik meg Ahmet ajtaja előtt, úgy ítél, hogy a lovat, amely utasításra sem hajlandó elmenni, Isten ajándékának kell tekinteni. Mahmut Han vezér viszont nem hajlandó tiszteletben tartani a hagyományt. Visszaköveteli a lovát, bebörtönzi a vén szúfit, és porig égeti a falut, melynek lakói ellenszegültek akaratának. Közvetítőként Musa Beyt küldi a haragja elől elmenekülő falusiakhoz. Később azonban őt és Ahmetet is börtönbe veti, anélkül, hogy tudna a lánya, Gülbahar és Ahmet között kibontakozó szerelemről.
Kaltas a hanti nép mitológiájában a lelkeket osztó anyaistennő, így mindenkinek, aki megszületik, ő ad lelket. Kaltas akaratából a csecsemő megkapja őse lelkét. Lélek nélkül pedig sem az ember, sem a madár nem él sokáig - két lépést tesznek, és agyaggá változnak. Minden léleknek megvan a külön útja az új élethez, a saját útja.
Shakespeare drámája, a Rómeó és Júlia, színház- és drámatörténetünk egyik alapköve, amely évszázadok óta arra ösztönzi a színházi alkotókat, hogy újabb és újabb nézőpontokból közelítsenek hozzá, jelenünkkel párbeszédet folytató színpadi megvalósításokat hozzanak létre belőle.
A három marosvásárhelyi színészfenomén lenyűgöző alakítása, amelyben nyilván szándékosan, testhezállóan fel-felsejlettek a saját, szakmájukkal kapcsolatos megéléseik is, a „kellünk-e még…
Egy kísérletnek gondolom a Janovics-előadást, mivel ott kezdődik majd, ahol a Barbárok befejeződött. Akár egy sorozat második része, egy láncszem…
Tisztelet Hazug Pistának és Szamár Jóskának
