A lét perifériájára sodródott, lepusztult emberek egy földalatti pincehelyiségben, egy „éjjeli menedékhelyen” tengetik életüket – a világirodalom ismert figurái ők: Klescs, Szatyin, a Színész, Vaszka Pepel, a Báró, Luka és a többiek… Az éjjeli menedékhely – ma úgy mondanánk: hajléktalanszálló – egyúttal a zsákutcába került emberiség sajátos szimbóluma..
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Torsdag, 07. Maj 2015 19:00
Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely
„Azoknak a megfigyeléseimnek az összegzése ez a darab, amelyeket csaknem húsz esztendőn át a »lecsúszott emberek« világában tettem. Nemcsak a csavargókat, az éjjeli menedékhelyek lakóit s általában a lumpenproletariátust számítom ide, hanem az értelmiségiek egy részét is, akiket megzavart, megcsalt, megsértett és megalázott az élet sok balsikere” – írta Makszim Gorkij az 1902-ben megjelent Éjjeli menedékhelyről. Gorkij 1900-ban a Krím-félszigeten elmondta Sztanyiszlavszkijnak egy tervezett darabja tartalmát, amelyet egy négy részből álló ciklus befejező részének képzelt: „És lesz még egy: a mezítlábasok. Tatár, zsidó, színész, az éjjeli menedékhely gazdasszonya, tolvajok, nyomozó, prostituáltak. Csupa szörnyűség. Terveim már készen állnak, már magam előtt látom az arcokat, az alakokat, hallom hangjukat, beszédüket – cselekedeteik oka már világos előttem, minden világos...”
A mű Na dnye – A mélyben címmel jelent meg 1902-ben könyv alakban, és nagy sikert aratott. Még ebben az évben maga a szerző olvasta fel a darabot a Sztanyiszlavszkij által vezetett Művész Színház színészeinek, de 1905-ig – nem hivatalos tilalom miatt – nem adhatták elő. Idegen nyelvekre azonban azonnal lefordították, és játszani is kezdték szerte Európában: Magyarországon például már 1903-ban bemutatta a Fővárosi Nyári Színkör a budai Horváth kertben.
A lét perifériájára sodródott, lepusztult emberek egy földalatti pincehelyiségben, egy „éjjeli menedékhelyen” tengetik életüket – a világirodalom ismert figurái ők: Klescs, Szatyin, a Színész, Vaszka Pepel, a Báró, Luka és a többiek… Az éjjeli menedékhely – ma úgy mondanánk: hajléktalanszálló – egyúttal a zsákutcába került emberiség sajátos szimbóluma. Egy olyan emberiségé, amely elveszítette hitét Istenben, a létezés magasabb rendű értelmében, ugyanakkor önmaga küldetését sem képes felismerni, így nem marad más számára, mint az önpusztítás. Ebbe a reménytelen, testet és lelket megnyomorító közegbe érkezik egy különös vándor, Luka – a Nemzeti előadásában Törőcsik Mari alakítja majd –, aki egy egészen másfajta igazságot képvisel. Az élet ürességének, értelmetlenségének nyers hangoztatásával szemben ő az ember iránti részvét és szánalom útját járja. Az éjjeli menedékhely lakóinak pesszimizmusával a reményt állítja szembe, mivel filozófiája szerint a magasabb rendű létbe vetett hit fölötte áll a földi élet kegyetlen igazságának
A Nemzeti Színház előadását a kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus alkotója, a Sztanyiszlavszkij által alapított moszkvai MHAT (Művész Színház) rendezője és színészpedagógusa, a Mejerhold Művészeti Központ igazgatója – Viktor Rizsakov rendezi.
Díszlet- és jelmeztervező: Maria Tregubova, Alekszej Tregubov
Video-látványtervező: Vlagyimir Guszev
Zeneszerző: Alekszandr Manockov
Ügyelő: Lovass Ági
Mit keres az ember a világban, és mi az ő létezésének értelme? - teszik föl a kérdést Aleksandar Popovski legújabb előadásának szereplői a Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A Mester és Margarita és a Don Juan nagy sikerű bemutatói után a rendező ezúttal Voltaire legismertebb művét viszi színpadra.
Több mint 150 éve hódítja meg a közönséget mindenhol a világon ez a francia féltékenységi bohózat, amit a Nemzetibe időről időre visszatérő Silviu Purcărete állít színpadra. Az abszurd és groteszk látásmódjáról is ismert világhírű román rendező elképzelései szerint készülő előadás egyszerre ígérkezik önfeledt vígjátéknak és színházi ínyencségnek.
A King Lear Show egy népszerű televíziós csatorna stúdiójában játszódó grandiózus valóságshow. Élő közvetítések, háborús krónikák és reklámok váltogatják egymást. Az előadást a Lear király című dráma inspirálta, ugyanakkor a történet – megőrizve az eredeti Shakespeare-mű néhány motívumát – egyfajta groteszk parafrázisként gondolja újra egy kiöregedett uralkodó lemondásának és megőrülésének folyamatát.
Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, a bibliai történetet a…
Csehov három egyfelvonásos komédiája egy estén.
Petőfi Sándor halhatatlan verses meséjének legfőbb üzenete: Te is lehetsz János vitéz! Aki kitartó, hűséges és bátor, elnyeri élete jutalmát.…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
