Egerek
Urbán Gyula: Egerek
Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című műve alapján
Urbán Gyula: Egerek
Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című műve alapján
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Saturday, May 02 2015 5:00PM
A Karaván Színház kezdeményezésére öt színház koprodukciójában a Nemzeti Színház nagyszínpadán látható a sokunk számára ismert zenés mesejáték Egerek címmel. Urbán Gyula meséjének üzenete ma aktuálisabb, mint valaha.
Az Egerek egy Romeo és Júlia történet, amely a fehér és a szürke egércsaládok között zajlik egy sajtműhelyben. Állatmese, mely észrevétlenül neveli a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, az elfogadásra, a másmilyenek elfogadására is. A gyermekes családok számára maradandó színházi élményt nyújt a látványos előadás, melyben több színház művészei szerepelnek, és egy példátlan szakmai összefogás eredményeként jött létre.
---
Képzeljük el, hogy Romeo és Julia egy fehér és egy szürke egércsalád gyermeke, és a két család vetélkedése egy sajtműhelyben zajlik. A konfliktusforrás az egerek között természetesen a szőrszín különbözősége, mássága. „Ezek olyan… amolyanok!” – mondja a fehér egér mama a szürkékről. A két család gyermekei, Soma és Fruzsina azonban – mint Shakespeare drámájában – első látásra egymásba szeretnek, és elkezdődik a konfliktusok sora… Urbán Gyula története egy állatmese, tele kérdésekkel és igazságokkal, amelyek észrevétlenül nevelik a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, a kölcsönös tiszteletre, a „másmilyenek” elfogadására is.
A Nemzeti Színház kiemelten kezeli a romák és nem romák együttélésének kérdését, a hátrányos helyzetű gyerekek színházba járását, a kulturális javakhoz való hozzáférés javítását. Ennek jegyében születik a kisiskolásoknak szóló előadás a Karaván Színházzal koprodukcióban és a Karaván társulatának előadásában. A Karaván Művészeti Alapítvány színi stúdióként indult 2000-ben. A műhelyt Nyári Oszkár színművész álmodta meg és hozta létre, hogy tehetséges, hátrányos helyzetű – elsősorban cigány – gyerekek számára tandíjmentes színészképző stúdiót működtessen Budapesten. 2002-ben a színi növendékek első vizsgamunkájaként mutatták be a Piccolo Színházban az Urbán Gyula bábjátéka nyomán színpadra alkalmazott Minden egér szereti a sajtot című zenés mesejátékot – amelynek nagyszínpadra átdolgozott verzióját mutatja be a 2014/2015-ös évadban a Nemzeti.
A Minden egér… nyolc éven át ment nagy sikerrel, többször látható volt a Magyar Televízióban is. Bár voltak a Karaván Színháznak más, hasonlóan színvonalas és sikeres produkciói, ez lett a társulat emblematikus előadása. A közönség nyitott és érzékeny volt az előítéletességet kritikusan bemutató mondanivalóra, amit tehetséges cigány és nem cigány színinövendékek hitelesen tudtak felmutatni.
A Nemzeti Színház nagyszínpadára tervezett előadás óriásdíszleteinek köszönhetően a közönség egérléptékből nézheti majd Fruzsina és Soma történetét. A Karaván Színház hivatásos színészei és tanítványai együtt játszanak majd artistaképzős növendékekkel ebben a látványos, nagyszínpadi zenés élményt kínáló produkcióban.
Tóth Géza, rendező
Koprodukciós partnerek: Karaván Művészeti Alapítvány (Karaván Színház) - létrehozó
Nemzeti Színház, Csokonai Nemzeti Színház,
Békéscsabai Jókai Színház, Jászai Mari Színház
További együttműködő partner: Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola
Fruzsina:Tenki Dalma e.h.
Pascal, varázsegér: Horváth Gyula Antal, Lakatos Lúcia, Horváth Kristóf
Nagy Macskamágus: Nagy Anikó, Vadász Gábor
Gyegerek: Farkas Dorina Mária, Farkas Frida Kamilla, Hódi Laura, Horváth Alex, Kovács Vivien, Lawson Richárd Hanh, Mayer Szonja, Pál Dániel Máté, Tabatabai Nejad Flóra, Tauber Boglárka, Trieb Bence
továbbá a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola növendékei: Jakab Eugénia, Kardos Levente, Lucenka Dávid,
Lukács Petra, Nagy Márk, Pfeiffer Roland, Tischler Roxána
Zenészegerek:
Budai Krisztián, Piukovics Gábor – bőgő
id. Csurkulya József, ifj. Csurkulya József – cimbalom
Papp Dániel, Szabó László – dob
Lenthár Lilla, Markócs Mária – hegedű
Veér Csongor - zongora
A kortárs képzőművészeti szcéna és színházi világ elismert szereplőjeként Jan Fabre a vérről készít előadást, amelyben megjelenik a középkor bűntudattól áthatott vallásos gondolkodása, és annak éles ellentéte, a zabolátlan, természetes életöröm. Fabre Troubleyn/Laboratorium elnevezésű társulatának tagjai a Nemzeti művészeivel és Bozsik Yvette táncosaival közösen viszik színre a belga rendező különös költői látomását.
John the Valiant is a classic of Hungarian literature. In Attila Vidnyánsky’s bold, visually daring production it captures the vision of the Hungarian soul. Petőfi’s verve as a storyteller comes to life in the language of the modern theatre.
Irina the hairdresser believes in love above all else. If there is anything for which it is worth living and dying, surely it is love. The dramatic text, which portrays the tragedy of the common man with Gogolian grotesqueness, examines the universal problems encapsulated in Irina’s fate.
“The protagonist of this grotesque story is the widow Mrs. Béla Orbán, and the play is actually her never-ending big-mouthed,…
HOBO: Majdnem hatvan éve figyelem a popzenét és elég régóta külön úton ugyan, de kapcsolatban vagyok vele. Sok éve foglalkoztat…
Miklós Hubay (1918-2011) originally wrote this play for Klára Tolnay and Imre Sinkovits in 1959, and the two great artists…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.