Egerek
Urbán Gyula: Egerek
Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című műve alapján
Urbán Gyula: Egerek
Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című műve alapján
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. május 2. szombat, 17:00
A Karaván Színház kezdeményezésére öt színház koprodukciójában a Nemzeti Színház nagyszínpadán látható a sokunk számára ismert zenés mesejáték Egerek címmel. Urbán Gyula meséjének üzenete ma aktuálisabb, mint valaha.
Az Egerek egy Romeo és Júlia történet, amely a fehér és a szürke egércsaládok között zajlik egy sajtműhelyben. Állatmese, mely észrevétlenül neveli a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, az elfogadásra, a másmilyenek elfogadására is. A gyermekes családok számára maradandó színházi élményt nyújt a látványos előadás, melyben több színház művészei szerepelnek, és egy példátlan szakmai összefogás eredményeként jött létre.
---
Képzeljük el, hogy Romeo és Julia egy fehér és egy szürke egércsalád gyermeke, és a két család vetélkedése egy sajtműhelyben zajlik. A konfliktusforrás az egerek között természetesen a szőrszín különbözősége, mássága. „Ezek olyan… amolyanok!” – mondja a fehér egér mama a szürkékről. A két család gyermekei, Soma és Fruzsina azonban – mint Shakespeare drámájában – első látásra egymásba szeretnek, és elkezdődik a konfliktusok sora… Urbán Gyula története egy állatmese, tele kérdésekkel és igazságokkal, amelyek észrevétlenül nevelik a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, a kölcsönös tiszteletre, a „másmilyenek” elfogadására is.
A Nemzeti Színház kiemelten kezeli a romák és nem romák együttélésének kérdését, a hátrányos helyzetű gyerekek színházba járását, a kulturális javakhoz való hozzáférés javítását. Ennek jegyében születik a kisiskolásoknak szóló előadás a Karaván Színházzal koprodukcióban és a Karaván társulatának előadásában. A Karaván Művészeti Alapítvány színi stúdióként indult 2000-ben. A műhelyt Nyári Oszkár színművész álmodta meg és hozta létre, hogy tehetséges, hátrányos helyzetű – elsősorban cigány – gyerekek számára tandíjmentes színészképző stúdiót működtessen Budapesten. 2002-ben a színi növendékek első vizsgamunkájaként mutatták be a Piccolo Színházban az Urbán Gyula bábjátéka nyomán színpadra alkalmazott Minden egér szereti a sajtot című zenés mesejátékot – amelynek nagyszínpadra átdolgozott verzióját mutatja be a 2014/2015-ös évadban a Nemzeti.
A Minden egér… nyolc éven át ment nagy sikerrel, többször látható volt a Magyar Televízióban is. Bár voltak a Karaván Színháznak más, hasonlóan színvonalas és sikeres produkciói, ez lett a társulat emblematikus előadása. A közönség nyitott és érzékeny volt az előítéletességet kritikusan bemutató mondanivalóra, amit tehetséges cigány és nem cigány színinövendékek hitelesen tudtak felmutatni.
A Nemzeti Színház nagyszínpadára tervezett előadás óriásdíszleteinek köszönhetően a közönség egérléptékből nézheti majd Fruzsina és Soma történetét. A Karaván Színház hivatásos színészei és tanítványai együtt játszanak majd artistaképzős növendékekkel ebben a látványos, nagyszínpadi zenés élményt kínáló produkcióban.
Tóth Géza, rendező
Koprodukciós partnerek: Karaván Művészeti Alapítvány (Karaván Színház) - létrehozó
Nemzeti Színház, Csokonai Nemzeti Színház,
Békéscsabai Jókai Színház, Jászai Mari Színház
További együttműködő partner: Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola
Fruzsina:Tenki Dalma e.h.
Pascal, varázsegér: Horváth Gyula Antal, Lakatos Lúcia, Horváth Kristóf
Nagy Macskamágus: Nagy Anikó, Vadász Gábor
Gyegerek: Farkas Dorina Mária, Farkas Frida Kamilla, Hódi Laura, Horváth Alex, Kovács Vivien, Lawson Richárd Hanh, Mayer Szonja, Pál Dániel Máté, Tabatabai Nejad Flóra, Tauber Boglárka, Trieb Bence
továbbá a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola növendékei: Jakab Eugénia, Kardos Levente, Lucenka Dávid,
Lukács Petra, Nagy Márk, Pfeiffer Roland, Tischler Roxána
Zenészegerek:
Budai Krisztián, Piukovics Gábor – bőgő
id. Csurkulya József, ifj. Csurkulya József – cimbalom
Papp Dániel, Szabó László – dob
Lenthár Lilla, Markócs Mária – hegedű
Veér Csongor - zongora
Az elpusztíthatatlan szerelem komédiáját látjuk a színpadon. Irina, a fodrásznő maga a szerelem, a szeretet. Vannak az életében férfiak – a volt férje, egy tűzoltó, egy kuncsaft, de ő egy börtönben lévő férfival levelezik, és ez adja meg számára a szabadságot, miközben az életének börtönében éli mindennapjait.
Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy a megélhetést jelentő birtokok egyesülése? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a józan ész, mint két ember szerelme? Látványos előadás Fábri Zoltán legendás filmje alapján.
Ősbemutató! Egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Radda találkozása, akik a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. A szabadság és a szerelem szívmelengető drámája látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal.
A kortárs képzőművészeti szcéna és színházi világ elismert szereplőjeként Jan Fabre a vérről készít előadást, amelyben megjelenik a középkor bűntudattól…
Petőfi Sándor halhatatlan verses meséjének legfőbb üzenete: Te is lehetsz János vitéz! Aki kitartó, hűséges és bátor, elnyeri élete jutalmát.…
HOBO: Majdnem hatvan éve figyelem a popzenét és elég régóta külön úton ugyan, de kapcsolatban vagyok vele. Sok éve foglalkoztat…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!