Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Program


Csongor és Tünde
10

Csongor és Tünde

Vörösmarty, a magyar romantika legnagyobb költője. Mindössze ötvenöt év adatott neki, életműve nemzeti örökség és világirodalmi érték. „Hol van a boldogság, melyben az ember kielégülhet?" Erre a kérdésre Vörösmarty a Csongor és Tündével felel, mely kétségkívül a magyar irodalom főművei közé tartozik.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2025. március 27. csütörtök, 11:00

Vörösmarty Mihály

CSONGOR ÉS TÜNDE

 

színmű két részben

 

Az előadás időtartama kb. 2 óra 30 perc, egy szünettel.

 

 

Vörösmarty harmincéves korában írta a Csongor és Tündét, a legzeneibb hangzású magyar színjátékot. Életében nem láthatta színpadon, 1879-ben Paulay Ede rendezte meg először a Nemzeti Színházban. Pedig Vörösmarty ezt a művét első pillanattól színpadra szánta, a sajátos jegyekkel rendelkező magyar drámairodalom megteremtésének igényével. 

 

Drámairodalmunk egyik alapműve a Csongor és Tünde, amely Az ember tragédiájával és Bánk bánnal alkotja a klasszikus magyar drámai triászt. A Csongor és Tünde színpadra állítása próbatétel elé állítja a színházművészeket: megtalálni azt a kortárs színpadi formát, amely méltóképpen és szenvedélyesen közvetíti ezt az ősi mitológiákból szőtt többdimenziós tündérmesét a boldogságkeresésről.

 

 

Szereplők: 

 

Csongor: Mészáros Martin

Tünde: Ács Eszter / Battai Lili Lujza e.h.

Mirigy: Nagy Mari / Szilágyi Ágota

Ilma: Szűcs Nelli

Balga: Szarvas József

Kalmár: Ivaskovics Viktor m.v. / Pallag Márton

Fejedelem: Rubold Ödön

Tudós: Berettyán Nándor

Kurrah: Szabó Sebestyén László m.v.

Berreh: Rácz József

Duzzog: Bakos-Kiss Gábor m.v.

Ledér: Tóth Auguszta

Dimitri: Kovács S. József


Tündérek, Nemtők: az Újbudai Babszem Táncegyüttes növendékei.

Az Éj monológját archív hangfelvételről Lukács Margittól halljuk.


Díszlet, jelmez: Nagy Viktória

Dramaturg: Kulcsár Edit

Rendező: Vidnyánszky Attila

 

Bemutató: 2016. március 11.

Ajánlatunk


Mit keres az 1930-as évek Moszkvájában az ördög? Miért veszti el a fejét (szó szerint) az ateista irodalmi folyóirat-szerkesztő? Hogyan kerül „Hontalan” elmegyógyintézeti cellájába a Mester? Mit gondol Poncius Pilátus és Ha-Nocri (Jézus)? Milyen alkut köt Margarita az ördöggel? A sztálini elnyomás elől a regényébe menekülő Bulgakov csodálatos víziója színpadi varázslatként születik újra a Nemzetiben.

József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.

A nyughatatlan hódító, a szabad életű sevillai nemes története számtalan szerzőt inspirált már. Aleksandar Popovski mostani rendezése A Mester és Margarita után újabb látványos előadást rendezett a Nemzeti Színház Nagyszínpadán.

Ajánló


Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás…

Több mint 150 éve hódítja meg a közönséget mindenhol a világon ez a francia féltékenységi bohózat, amit a Nemzetibe időről…

Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Megjárta a…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!