"A világ labirintus, és a labirintus nyílása nem más, mint a világ szépsége. Befelé csalogat mindnyájunkat. És el is indulunk mindannyian, életünk kezdetén, a világ szépségének igézetével. Alig teszünk azonban néhány lépést, máris azt vesszük észre, hogy az szertefoszlott tekintetünk előtt, a labirintus járatai egy-kettőre megsemmisítették emlékét. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. május 18. hétfő, 19:00
Azt sem tudjuk, haladunk-e valójában vagy csupán magunk körül forgunk. Legtöbb társunk elcsigázva adja föl a küzdelmet anélkül, hogy helyzetükről a legcsekélyebb ismeretük lenne. Kevesen vannak, akik nem veszítik el a bátorságukat, és folytatják útjukat a labirintus belseje felé. És ott, a labirintus középpontjában, Isten várja, hogy fölfalja őket. Istenben átváltozva, Istentől "megemésztve" nyernek ezek kibocsátást, és lesznek ezek után őrállók a labirintus bejáratánál.A nyílás elé állnak, hogy szelíden befelé tessékeljék az arra igyekvőket." - Simone Weil
Sámuel Bence grafikus, festő és nem utolsó sorban költő, a magyar szellemi élet egyik kimagasló személyisége. Ha nem ebben az országban él, Picassóhoz hasonló híresség válhatott volna belőle. Lehetősége volt elmenni, mégis itt maradt. Miért?
Növelte azoknak hosszú sorát, akik ideje korán meghalnak, mert másképp gondolkodnak, látják és mutatják a kivezető utat a labirintusból, a balsorsból, ami régen tép, és nem találnak igazi megértésre. Miért?
Hogy lehet élhetőbbé tenni az életet ebben az országban? Mert lehetne. És ha igen, akkor miért nem?"
Metsző humorral és mély emberismerettel írta meg két híres egyfelvonásosát Molnár Ferenc. Pazar szerepek színészeknek és remek szórakozás a nézőknek. A Rátóti Zoltán rendezésében készülő Egy, kettő, három és Az ibolya című előadásban a Nemzeti Színház oszlopos tagjai mellett a produkcióban részt vesznek a Színház- és Filmművészeti Egyetem színinövendékei is.
A lecsúszóban lévő vén ripacs – alias Hobo - arra a pofátlanságra vetemedett, hogy az eddig elkövetett gátlástalan előadásait kiterjessze egy eddig nem használt műfajra, a bábszínházra, és ehhez elkészítette „Medvevára” című zenés művét.
Kaltas a hanti nép mitológiájában a lelkeket osztó anyaistennő, így mindenkinek, aki megszületik, ő ad lelket. Kaltas akaratából a csecsemő megkapja őse lelkét. Lélek nélkül pedig sem az ember, sem a madár nem él sokáig - két lépést tesznek, és agyaggá változnak. Minden léleknek megvan a külön útja az új élethez, a saját útja.
A Nemzeti Színház mostani Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, amelyben a bibliai történet 18. századi interpretációja, valamint Szőcs…
A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
