Színház, Vígjáték

1915 májusában, a háborútól lázas Budapesten a Városliget kis oázis. A liget eldugott részén egy gyönyörű fánál a sors három idegent sodor össze. A fiatal pár és az öngyilkosságra készülő férfi kölcsönösen hátráltatják egymást esti terveik végrehajtásában. Az egyetlen megoldás: valamelyiküknek távoznia kell.

Az elpusztíthatatlan szerelem komédiáját látjuk a színpadon. Irina, a fodrásznő maga a szerelem, a szeretet. Vannak az életében férfiak – a volt férje, egy tűzoltó, egy kuncsaft, de ő egy börtönben lévő férfival levelezik, és ez adja meg számára a szabadságot, miközben az életének börtönében éli mindennapjait.

A nyughatatlan hódító, a szabad életű sevillai nemes története számtalan szerzőt inspirált már. Mozart operát szerzett róla, Kierkegaard filozófiai munkát épített rá, Brecht átiratot készített a nagy francia színpadi szerző, Molière komédiájából. Csak az arcunkra ne fagyjon a mosoly a macedón származású Alekszandar Popovski mostani rendezése láttán, akinek A Mester és Margarita című színpadi vízióját a Nemzeti Színház közönsége nagy elismeréssel fogadta.

A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt.

Csehov egyfelvonásos komédiái 1 óra 45 percben, szünet nélkül.

Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila

Metsző humorral és mély emberismerettel írta meg két híres egyfelvonásosát Molnár Ferenc. Pazar szerepek színészeknek és remek szórakozás a nézőknek. A Rátóti Zoltán rendezésében készülő Egy, kettő, három és Az ibolya című előadásban a Nemzeti Színház oszlopos tagjai mellett a produkcióban részt vesznek a Színház- és Filmművészeti Egyetem színinövendékei is.

Szabad színház és derű, groteszk jelenetek és álpatetikus hangvétel – ám az előadás a színházról mint a túlélés lehetőségéről is szól a hazáját elhagyni kényszerülő beregszászi társulat előadásában.

Szemérmetes Erzsók és annak „ötvenötéves bájai” körül forog Petőfi Sándor falusi „eposza”. Ott legyeskedik a hölgy körül Fejenagy, a kovács, vagyis a „helység kalapácsa” és a lágyszívű kántor. A vidám történet szereplője még Bagarja, a béke barátja, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója is.

A Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház előadása.