Színház

MAGYARORSZÁGI UKRÁN NEMZETISÉGI SZÍNHÁZ Előadás nyelve: UKRÁN

Vörösmarty Csongor és Tündéje óta a legszebb tündérmese. Bölömbér kerál, Mar-Szúr herceg, Bogyó, Csibecsőr, Töndér negéd és Vaknadály – ők segítik vagy akadályozzák, hogy két fiatal, Lenszirom és Leander egymásra találjon. A legkisebbeknek szól ez a mese, amelyben sok-sok kaland, ármány, titok, varázslat és erőpróba után végül minden jóra fordul…

Berecz András ének- és mesemondó önálló estje

A „Repülni hív a magas ég” - etüdök parádéja, melyeket a színészhallgatók az elsőéves tanulmányaik során hoztak létre. Az első lépések, ahol a legfontosabb a játék élvezete, a színészi megfigyelés és a fantázia.

A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik.

József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.

A szerző, Darvasi László így vall Karády Katalinról, és a darabról: „Nem az életét írtam meg, hanem a Gestapó börtönében eltöltött hónapokból néhány sötét, fájdalmas napot. Azt, amikor kilátástalan minden. Amikor semmi remény nem látszik, hogy majd állhat újra a szabad ég alatt. Na, ez érdekelt engem, ilyen helyzetben, hogy működik a lélek, a jellem. És hát milyen gyönyörűen játssza az alakot Béres Laci rendezésében Bartha Boróka!”

Szabad színház és derű, vidám jelenetek – ám az előadás a színházról, mint a túlélés lehetőségéről is szól a hazáját elhagyni kényszerülő beregszászi társulat előadásában.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás koncertszínházi előadásában. A produkcióval Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékezünk.

A lecsúszóban lévő vén ripacs – alias Hobo - arra a pofátlanságra vetemedett, hogy az eddig elkövetett gátlástalan előadásait kiterjessze egy eddig nem használt műfajra, a bábszínházra, és ehhez elkészítette „Medvevára” című zenés művét.

Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, Salome Heródes mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre.

A történet főhőse – írja Örkény – özvegy Orbán Béláné, az ő véget nem érő vitájával, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedésével. És mindenkivel, aki körülveszi. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra.