Alle kategorier

Karl Marx filozófiai munkája, A tőke tragikus félreértések tömegének alapja. Felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre. Miért nem tudunk szabadulni ettől a vallásellenességgel átszőtt gondolkodásmódtól? Bohózati elemekkel átszőtt haláltánc születik a Nemzetiben.

A darab cselekménye egy képzeletbeli amerikai kisvárosban játszódik, az ifjúkori emlékek és a több évtizedet átölelő történet közben fokozatosan bomlanak ki a hagyományos vidéki életet élő emberek mindennapjait meghatározó események, titkok és remények. Az 1938-ban írt darab Pulitzer-díjat kapott, ami Thornton Wilder-t rögtön az amerikai drámaírás élvonalába emelte.

Diana Dobreva a Nemzeti Színház Salome előadásának világhírű rendezője újabb izgalmas és látványos előadása, aki a 2024-es és 2025-ös MITEM után (Odüsszeusz, Moby Dick, Vér nélkül) újra görög klasszikust állít színpadra.

Az előadás keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, amelyben a bibliai történet és Szőcs Géza költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.

"Lenyűgöző történet ez, amelynek során gyógyulást nyernek az emberi szívek. A szerelem az, amire igazán vágyunk! Talán nem a szerelem a legnagyobb dolog, amit elsajátíthatunk ebben az átkozott világban?” Viktor Rizsakov, a 2009 óta máig sikerrel játszott Fodrásznő rendezőjének sziporkázó humorú, ugyanakkor szívhez szólóan érzelmes új előadása.

Szabad színház és derű, vidám jelenetek – ám az előadás a színházról, mint a túlélés lehetőségéről is szól a hazáját elhagyni kényszerülő beregszászi társulat előadásában.

A boldogság után vágyódó nő sorsának egyetemes problémáit fogalmazza meg a kisemberek gogoli groteszkségével a Fodrásznő. A fergeteges tempójú előadás egyszerre krimi és szerelmi történet, megható és nevettető - Viktor Rizsakov rendező egyik mestermunkája - 15 éve a repertoáron, túl a 150. előadáson!

Az Akvárium olyan előadás, amely sírásra és elmélyülésre késztet, és szeretetteljes tiszteletet ébreszt önmagunk, édesanyánk és mindazon nők iránt, akik előttünk jártak.

Évszázadokkal a Netflix előtt Shakespeare megalkotta az első sorozatgyilkost: egy torzszülöttet, egy ékesszóló és lesújtó bohóc-erőszaktevőt, aki végigvezet a pusztítás könyörtelen útján.

Előadásunk olyan emberek történetei, akikkel egy év alatt találkoztunk. A szerelem témájának vizsgálata, amelyről mindannyian olyan sokat tudunk, amelyről sokat gondolkodunk és vágyjuk azt, szeretnénk megtapasztalni, azt gondoljuk, hogy már megismertük és amelyet mégis alig értünk.

Csehov klasszikusa ma is rendkívül aktuális. Koljada értelmezésében a meggyeskert már nem létezik: mindent eladtak, mindent elpusztítottak. A virágzó fák helyén műanyag poharak maradtak, amelyek a természetet pusztító civilizáció jelképei.

Remek történet a szavak és a barátság erejéről a Pécsi Nemzeti Színház vendégjátékában.

Hat fiatal, egymástól merőben eltérő valóságokból érkezve, egy értelmét vesztett, elidegenedett és abszurd világban sodródik. Alig ismerik egymást, mégis amikor a szakadék szélére jutnak, a koboldmakikhoz hasonlóan a közös segélykiáltásban találnak egymásra.

Berecz András ének- és mesemondó estje

József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.

Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Megjárta a csúcsokat és a poklokat. Méltán ünnepelték, és méltatlanul félreállították. Szűcs Nelli idézi meg alakját, személyiségét, a tehetség megfejthetetlen titkát.

Az előadás a fizikális és látványszínház megoldásait felhasználva, bábszínházi elemekkel élve, olykor burleszkszerű etűdökkel és sok zenével tárja a nézők elé egy csonka család metaforikus történetét szeretetről, szülői felelősségről és a törődés erejéről.        

Mit keres az ember a világban, és mi az ő létezésének értelme? - teszik föl a kérdést Aleksandar Popovski legújabb előadásának szereplői a Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A Mester és Margarita és a Don Juan nagy sikerű bemutatói után a rendező ezúttal Voltaire legismertebb művét viszi színpadra.

A „Képzelt beteg” című előadásunkban Molière egy lehetséges arcát mutatjuk meg a közönségnek: a színészt, a kivételes művészekből álló társulat vezetőjét, valamint Molière-t, az embert.

Egy leendő házaspár úgy dönt, hogy „eljátssza” az előttük álló házasságot. Hamarosan elmosódik a határ a valóság és a képzelet között.

Izgalmas, rendkívüli, csábító – így lehetne leírni a brit drámaíró Robert Icke és a rendező Andrei Șerban találkozását a bukaresti Nemzeti Színház színpadán.

Mient az édesapja által készített, madarakról szóló bemutatójára készül, ám az apja nem érkezik meg. Mient a közönség segítségével igyekszik a lehető legjobban újra elmesélni édesapja történetét.

Ifj. Vidnyánszky Attila legújabb rendezése.

Petőfi Sándor halhatatlan verses meséjének legfőbb üzenete: Te is lehetsz János vitéz! Aki kitartó, hűséges és bátor, elnyeri élete jutalmát. Az Iluskáért minden próbát kiálló Jancsi kalandjait követi végig ez a sodró lendületű előadás. Egy kötelező olvasmány látványos színházi élményt nyújt iskolásoknak és meseszerető családoknak.

Az Amadeus a kreativitásról, a hitről és az emberi gyengeségről szól, kérdéseket vetve fel az igazságosságról, a tehetségről és a zsenialitás áráról. Salieri vallomása nemcsak Mozart halálának tragédiáját tárja fel, hanem egy zseniális művész életét is.

Az előadás Csehov és Lika leveleire épül. Az oldalakon kibontakozó levélbeli csatározásokat fiatal színészek alakítják át ironikus, ugyanakkor humoros történetté, amely az élet múlékonyságára és a boldogság tovatűnő természetére reflektál.

A történetben szereplő többi szimbolikus szereplővel együtt, Pinokkió mintha mindazokat az érthetetlen vagy félreértett vonásokat testesítené meg, amelyek a kamaszkor sajátjai. E korszak gyötrelmei annak a felnőtt társadalomnak a tükörképei, amely elvesztette önmaga hitelességét, és válságba került.

Sardar Tagirovsky előadása az emlékezésről és a zene maradandó erejéről szól. A darab a tatár zeneszerző, Färit Yarullin életének és munkásságának állít emléket, aki a „Shurale”, az első tatár balett megalkotója volt.

A Halász Józsi népmese figurái, motívumai – a szegénylegény, a tündérkisasszony, a sárkányok, a táltos csikó, vagy akár a három próbatétel – néha olykor el is térnek a megszokottól, de a mese tanulsága: ami a másé, ne kívánd, érd be azzal, amid van!

A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik.

Az előadás három népmese – Hogyan lett az ember, Valaha madarak voltunk és A csoda pipa – alapján született. Egyetlen ember életútján keresztül mesél az útrakelésről, az otthonkeresésről, a nehézségekről és az örömről, amelyet a zene és az ének ad. De mesél az Istenről is, aki néha hallgat, néha válaszol – és arról a különös kérdésről, hogy miért mondják: valaha madarak voltunk, és vajon meghallja-e az Úristen a becsületes emberek panaszát. 

Ifj. Vidnyánszky Attila rendezése egy igazi abszurd komédia alapján.

Jeromos politikai hasznot és milliós üzletet lát abban, ha a szegény székely falu népét pénzzel, ígéretekkel magához édesgeti. A falu kocsmárosánál rendezi be főhadiszállását. Ki lesz képes ellenállni neki, és átlátni az ármánykodáson? A kocsmáros fia és a falu tekintélyes gazdája is harcba száll a tündökölni akaró Jeromossal.

Ebben a mesében benne van minden, amit a magyar népmesékben szeretünk: hazatalálás és megérkezés abba a közösségbe, ami megmenti a lelket a magánytól. Gyermek és felnőtt is magára találhat a humor segítségével, hogy a mese mágiája sokszor valóságosabb a valóságnál.