2
Csillag-játék
CSILLAG-JÁTÉK ÉS DÁNIEL-JÁTÉK
A gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon diákjainak és tanárainak előadásában magyar nyelven énekelve.
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. január 6. kedd, 15:00
Csillag-játék (Tractus stellae)
A 11. századi magyarországi szertartáskönyvekben is megtalálható Csillag-játék a középkor későbbi századaiban is ismert volt egész Európában. A vízkereszt ünnepére előkészülő virrasztó imádság végén játszották és énekelték el a templomban latin nyelven.
Eredeti címe: „Tractus stellae”, azaz csillaghúzás, hiszen a rövid játék lényeges eleme a betlehemi csillag megjelenése, valamint a napkeleti bölcsek csillagot követő útja, melynek végén megtalálják a világ Üdvözítőjét, Jézus Krisztust.
Dániel-játék (Ludus Danielis)
A babiloni fogságban élő ószövetségi próféta történetéből összeállított 12. századi, francia földről származó liturgikus drámajáték. A liturgikus játékok előadása a középkori énekes iskolákban vált szokássá. Az istentiszteletekhez kapcsolódva ezek a zenés drámák arra voltak hivatottak, hogy a gyerekek és a felnőttek számára megjelenítsék a bibliai történeteket, és a drámajáték élménye által könnyen felfoghatóvá tegyék az eseményeket és azok hátterét.
Sok-sok ilyen mű született az évszázadok folyamán Európa-szerte, s ezek talán legnagyszerűbbike a Dániel-játék. A középkori kódexekben csak énekszólamok és némely előadási utasítások maradtak fenn, de más feljegyzések arról tanúskodnak, hogy ahol lehetett, ott hangszereket is alkalmaztak a hasonló jellegű darabok előadása során.
Művészeti vezetők:
Kocsis Csaba és Balogh Piusz O. Praem.
Ajánlatunk
A lecsúszóban lévő vén ripacs – alias Hobo - arra a pofátlanságra vetemedett, hogy az eddig elkövetett gátlástalan előadásait kiterjessze egy eddig nem használt műfajra, a bábszínházra, és ehhez elkészítette „Medvevára” című zenés művét.
Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, Salome Heródes mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre.
A pásztorok minden évben összegyűlnek az Ararát-hegy melletti Küp-tó partján, hogy fuvoláikon eljátsszák az Ararát-hegy haragját. A vén szúfi, miután egy szürke ló jelenik meg Ahmet ajtaja előtt, úgy ítél, hogy a lovat, amely utasításra sem hajlandó elmenni, Isten ajándékának kell tekinteni. Mahmut Han vezér viszont nem hajlandó tiszteletben tartani a hagyományt. Visszaköveteli a lovát, bebörtönzi a vén szúfit, és porig égeti a falut, melynek lakói ellenszegültek akaratának. Közvetítőként Musa Beyt küldi a haragja elől elmenekülő falusiakhoz. Később azonban őt és Ahmetet is börtönbe veti, anélkül, hogy tudna a lánya, Gülbahar és Ahmet között kibontakozó szerelemről.
Ajánló
A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy…
Egy elszigetelt területen tizenegy vak ember küzd azért, hogy megtalálja az utat a visszatéréshez. Időnként azonban túllépnek fizikai vakságukon, és…
Az elpusztíthatatlan szerelem komédiáját látjuk a színpadon. Irina, a fodrásznő maga a szerelem, a szeretet. Vannak az életében férfiak –…
