Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás koncertszínházi előadásában. A produkcióval Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékezünk.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 13. kedd, 19:00
Vecsei H. Miklós és a QJÚB
ÁZOTT HAJÁBAN HÉT HALOTT BOGÁR RAGYOG
Mik és Fanni belső világa
koncertszínház
Az előadás időtartama kb. 1 óra 50 perc, szünet nélkül.
Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy az előadásban erőteljes hang- és fényeffektusokat valamint pirotechnikai elemeket használunk!
Ráhangoló az előadás előtt a nagyszínpadon Juhász Anna irodalmár előadásában.
Közönségtalálkozó az előadás után, vendég: Vecsei H. Miklós és Juhász Anna.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni élete alapján a szövegkönyvet írta és rendezte: Vecsei H. Miklós
Játsszák:
Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori, Frimmel Jakab, Mihalik Ábel
Paczári Viktor, Ratkóczi Huba
Közreműködik: Juhász Anna
Látvány: Palkovits Edina
Koreográfus: Kondákor Panka
Zenei vezető: Frimmel Jakab, Mihalik Ábel
Hang: Gál Máté
Vizuál: Palkovits Edina
Fénytervező: Kiss Lóránd
Színpadtér: Tóth Kázmér és Vecsei H. Miklós
Producer: QJÚB és iamyank
Rendező: Vecsei H. Miklós
Idén novemberben lesz 80 éve, hogy Radnóti Miklóst az abdai tömegsírba lőtték több tucat társával együtt. Halálának körülményei, életének utolsó évei és Gyarmati Fannival való kapcsolata, melyhez Gyarmati Fanni 102 éves koráig hűséges maradt, mind olyan motívumai a magyar történelemnek és ezen belül a magyar irodalomtörténetnek, amelyekről fontos, hogy beszéljünk, és fontos, hogy amennyire tudjuk, tisztázzuk a még tisztázatlan pillanatokat és viszonyokat.
A harmadik éve működő, fiatal zenészekből és képzőművészekből álló társulás, a QJÚB, a Nemzeti Színházzal együttműködésben próbál reflektálni ezekre az évtizedekre Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni életeseményein, egy világháborúk árnyékában születő életmű, valamint a krisztusi kereszt szabadságát és terhét tudatosan és tudat alatt is kereső fiatal magyar művész történetén keresztül.
„Születtem. Itt vagyok.
Felnőttem. S mire?
Igértek néked valamit?
kérdeztem egyszer én
magamban még süldőkoromban.
S mindjárt feleltem is:
Nem. Senki semmit nem igért.
S ha nem igért, a senki tudja mért.”
Részlet az előadásban elhangzó Előhang egy „monodrámához” című versből.
Karl Marx filozófiai munkája, A tőke tragikus félreértések tömegének alapja. Felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre. Miért nem tudunk szabadulni ettől a vallásellenességgel átszőtt gondolkodásmódtól? Bohózati elemekkel átszőtt haláltánc születik a Nemzetiben.
Mit keres az ember a világban, és mi az ő létezésének értelme? - teszik föl a kérdést Aleksandar Popovski legújabb előadásának szereplői a Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A Mester és Margarita és a Don Juan nagy sikerű bemutatói után a rendező ezúttal Voltaire legismertebb művét viszi színpadra.
Az előadás három népmese – Hogyan lett az ember, Valaha madarak voltunk és A csoda pipa – alapján született. Egyetlen ember életútján keresztül mesél az útrakelésről, az otthonkeresésről, a nehézségekről és az örömről, amelyet a zene és az ének ad. De mesél az Istenről is, aki néha hallgat, néha válaszol – és arról a különös kérdésről, hogy miért mondják: valaha madarak voltunk, és vajon meghallja-e az Úristen a becsületes emberek panaszát.
József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az…
Jeromos politikai hasznot és milliós üzletet lát abban, ha a szegény székely falu népét pénzzel, ígéretekkel magához édesgeti. A falu…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
