Szabó K. István rendező a 21. század újabb háborús kihívásainak kellős közepén A trójai nők Sartre- és Illyés Gyula-féle átirata nyomán négy nő sajátos nézőpontjából mutatja be a Trója elestét követő eseményeket.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. december 18. szerda, 19:00
Euripidész – J-P. Sartre – Illyés Gyula:
A TRÓJAI NŐK
dráma egy részben
A debreceni Csokonai Nemzeti Színház előadása.
Az előadás időtartama kb. 75 perc, szünet nélkül.
A 20. században, a világégések árnyékában kitüntetett figyelmet kaptak Euripidész úgynevezett „háborúellenes” drámái — a Hekabé és A trójai nők —, amelyekben a szerző a legyőzött fél oldaláról, azon belül is a nők szemszögéből láttatta a háború okozta értelmetlen emberi szenvedéseket.
Szabó K. István adaptációjában érzelmi és racionális síkokat ütköztetve kapunk képet arról, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, mégis elkerülhetetlennek bizonyult, mert az Istenek önző játékukban kockát vetettek, és így vagy úgy, de Trójának vesznie kellett.
Az előadásban a mai helyzetre is reflektálva az idő fellazul, majd teljesen feloldódik, és a történelem nagy olvasztótégelyéből kísértő hangok, képek segítségével utal az örökké érvényesnek bizonyuló tűzre, megannyi füstölgő romra, mert a hiúság Helénája újabb, pusztításban gyönyörködtető hadjáratokra sarkall, s nincs az a férfi, aki ellenállna a csábításának. Miközben a halál csendjében „hangot csak a trójai nők adnak”.
Szereplők:
Hekabe: Ráckevei Anna
Andromache: Fátyol Kamilla m.v.
Pallas Athéné / Heléna: Szép Evelin
Poszeidón / Menelaosz: Nagyidai Gergő
Kasszandra: Hajdu Imelda
Talthybiosz: Tokai Andrea
Karvezető: Vékony Anna
Zene: Ovidiu Iloc
Jelmez: Kiss Beatrix
Díszlet: Antal Csaba
Dramaturg és rendező: Szabó K. István
József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.
Mit keres az ember a világban, és mi az ő létezésének értelme? - teszik föl a kérdést Aleksandar Popovski legújabb előadásának szereplői a Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A Mester és Margarita és a Don Juan nagy sikerű bemutatói után a rendező ezúttal Voltaire legismertebb művét viszi színpadra.
A Kassai Nemzeti Színház és a Budapesti Nemzeti Színház egyedülálló együttműködési projektje egy új megközelítést mutat be és lehetőséget teremt arra, hogy újra felvessük a kötelesség és érzelem, az engedelmesség és szabadság közötti jelenkori ellentmondások kérdését.
A Liliom az 1909-es ősbemutató óta az egyik legsikeresebb magyar színmű. Molnár Ferenc klasszikusát Fejes Szabolcs, a Színház- és Filmművészeti…
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
